Dániai utazás

Gyorslink

Cimkék

Rokon lapok

Santa Maria della Salute

Velence legjelentősebb barokk építészeti emléke 1631-87 között épült Baldassare Longhena tervei alapján. Építését a 45 ezer áldozatot követelő 1630-as pestisjárvány végének örömére emelték. A templom igen hamar a helyi hagyomány része lett: 1681-től kezdve minden év november 21-én körmenet indul a Szent Márk térről a Salutéhoz. Az épület alapozásához közel másfélmillió facölöpöt használtak fel. A templom szerkezetileg két részből áll: egy szabályos nyolcszög alaprajzú épületrészből, a hozzá tartozó kerengővel, oldalkápolnákkal és a kupolával, illetve az ehhez épített szentélyből. A templombelső fő helyén helyet kapott impozáns főoltárt is Longhena tervezte, a megvalósítás Josse Le Court munkája. Maga az oltár egy 1672-ben Ciprusról hozott bizánci ikont keretez, az építmény tetején álló szoborcsoport központi jelenete: Madonna a gyermek Jézussal az előtte térdeplő Velencét nézi, amint köszönetet mond a pestis megszűnéséért. A város és a Mária-kultusz összefonódása nem csak itt érhető tetten, hanem a központi tér támfalain is, ahol egy tengerészkapitánynak öltöztetett Madonna szobor utal a várossal való szoros kapcsolatra. A sekrestyében találjuk a legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat: az oltáron látható Szent Márk Szent Sebestyén és az orvosszentek társaságában, míg a mennyezeten ószövetségi jelenetek kaptak helyet, valamennyi Tiziano műve, illetve említést érdemel az oltár melletti falon Tintoretto Kánai menyegző c. alkotása. A sekrestye előterében Tullio Lombardo Krisztus siratását ábrázoló domborművét tekinthetjük meg.